A jo szeminárium második napja a koryu jegyében telt. Otake sensei különösen formában volt a mai napon. Láthattuk a fukuokai és a tokiói stílus közötti különbséget: az előbbi nyersen célszerű, az utóbbi kissé kendósabb, rafináltabb. Láthattunk két hacsidant játékból kendzsucu katát csinálni. A reggelt némileg beárnyékolta, hogy épp kitörőben volt a migrénem. Ez azonban semmiségnek bizonyult ahhoz képest, hogy Shinto Muso Ryu Omote katákat kezdtek tanítani, méghozzá azokat, amik a ZNKR jodoban nem találhatók meg. Három új kata fészkelte tehát be magyát az agyamba, hamár a testem nem fogadta be őket. :) Nem sok emlékem marad majd róluk, de így egyszer átélni őket is nagy élmény volt. Az ebédszünet után átigazoltam a ZNKR csoportba. Itt úgy 15 pár josra jutott két 7. danos és két 6. danos tanár. Kemény munkával töltöttük a délutánt, mert egy görög-olasz-német-svájci partnerrel gyakoroltam, aki holnap vizsgázik, így a lehető legintenzívebben igyekeztünk csinálni a dolgunkat. Így aztán sikerült a nap végére testben és lélekben elfáradni. Az élmény sok, a beszámoló írására szolgáló idő pedig kevés. Ars longa...
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://ladamus.blog.hu/api/trackback/id/tr853113300
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.