HTML

ladamus

Friss topikok

  • Dr. Kovács Tibor: A karéla, balzsamkörte, kesrű dinnye, keserű uborka a vércukorszintre van hatással, minden cukorbe... (2018.02.08. 13:10) London 1.
  • Feldin: létező, bár címet elfelejtő és vidéken tartózkodás okán rss olvasót meg nem nyitó olvasó az egyik. (2011.08.01. 22:36) Stevenage 1.
  • Feldin: Léteznek. Örömmel olvassák. (2011.01.08. 00:08) Karácsony 2010 - keresztény szemmel
  • ladamus: Kimaradt, hogy, bár számomra a fő attrakció a felirat volt, azért meglehetősen sok időt sikerült e... (2010.08.12. 01:51) Dzsunagadh es Girnar
  • ladamus: @Feldin: Persze. De sajna sok mindent nem lehet. Vagy a hely olyan, vagy a helyzet. Azert igyexem. (2010.07.13. 12:44) Szúrat

Linkblog

Ismét a net előtt. Látszólag néhány óra telt csak el, de közben sikerült teljesen kimerülni. Így aztan a cybercafe hűvösében pihegek. Reggel a vonatjegy foglalás dicsőséges pillanatai után elindultam bérelt riksámmal és riksásommal várost nézni. Ez viszonylag nehézkes volt, tekintve, hogy se a várost nem ismerte elég jól, se gudzsarátiul nemigen tud, így ő is csak hindíül tudott érdeklődni. Később derült ki, hogy ellorai ember, ez a bajok oka (az is szép, sőt gyönyörű hely, de Mahárástrában van). Na sebaj. Elmentunk az ú.n. angol sírokhoz. Ezek XVIII-XIX. századi síremlékek, amiket az itt dolgozó angolok állíttattak maguknak és családtagjaiknak iszlám stílusú épületekkel és nagyon angol feliratokkal. Az egész valahogy a tudatos elhanyagolásnak, a kulturális pusztulásnak a légkörét idézte. Ezután egy XVI. századi muzulmán Khvadzsa síremlékét néztem meg. Ez sajna erősen be van zárva, bár kívülről is gyönyörűek áttört kőcsipkéi. Sajnos a körülötte lepzselő igazhitűek túl vehemensen tiltakoztak a fotózás ellen. Ezután vezetőm ajánlott egy hinduú templomot. Modern, csicsás, felejthető.

A következő állomás ezúttal egy dzsaina templom és kolostor volt, a Csintámani Dzsain Mandir. Kívülről márványkerítés övezi, bár a város közepn áll. Teljesen újnak néz ki kívülről, pedig nagyon nem az! Aurangzeb (az egyik nagymogul) uralkodása idején épült a XVII. szézad vege felé. Belül az egész templom fából van: fa oszlopok, fa kazettás mennyezet. És mindez egykorú festéssel díszítve. Láthatóan igen jomodu a templom es a kozosseg is. Tobb fiatal svetambara szerzetes serenykedett az oltar korul szajuk ele kotott kendovel. Lathatoan a reggeli szertartasokat vegeztek, kozben enekelve. Sosem volt meg reszem a dzsaina vallasi gyakorlat megfigyeleseben. A mai benyomasom alapjan sokkal tisztabb, letisztultabb ahindunal es a jelenlevo hivek is vagy olvastak, vagy meditacioba merultek. Keves az, aki hindu templom modjara csak bejon csonget kettot, mond egy mantrat es tovabb is megy. Igazan kedvesek voltak, szoba is alltak velem. Sot, meg keritettek egy turista tajekoztato is. Kar, hogy kizarolag gudzsarati nyelven van ilyen. Meg nagyobb kar, hogy itt annyira tilos fenykepezni, hogy a templom sem rendelkezik magarol kepekkel, kepeslapokkal, sot a neten sem talaltam. Osszessegeben ez a templom nagy elmeny volt.

Masodszor bukkanak fel ezek a svetambarak. Ket nagy dzsaina rend letezik, az egyik a digambara (= egruhaju, aki tehat csak a korulottunk levo levegoeget viseli ruhakent), a masik pedig a svetambara (feher ruhaju), akiknek az alsoruhaja ugyan valoban feher, a felso azonban hol a buddhista szerzetesekre emlekeztetoen sarga es voros, vagy, mint itt kulonbozo halvany bezs es egyeb szinu. Az itteni fiatalok ruhaja valamilyen femszallal is at volt szove.

A varosnezes folytatodott a Mughlaiszerajnak nevezett epulettel, ami valoban mogul eredetu, de jelenleg sajna a varoshaza lakik benne es annyi rendor veszi korul, hogy mar a fenykepezogep utani kaparaszas is heves latis integetest valtott ki beloluk. (A lati az indiai rendorok hosszu bambuszbotja, melynek vege gyakran olmozott. Az indiai rendorseg "sune" a "lati charge".)

A kultura eme sorai utan az indiai valosag ujabb menete jott. Sajnso penzt kellett valtanom, mivel az utazasra szant penz nagyreszet keszpenzben hoztam magammal. Nem kellett volna. Nemcsak Bombayben, de Naszikban es itt is szinte minden sarkon van ATM, van ahol tobb is. Igaz, bankfiok is van, oooo, de minek?! Bementem egybe. Behivtak a fonok legkondis irodajaba. Elmondtam, hogy mit szeretnek. Aszongya azt nem lehet, csak a head branch-ban. Megadta a cimet. Odamentunk. Ott a fegyveres or egybol bevezetett. (Ezek vicces egyenruhas, rendszerint szigoru podrott bajszu emberek, akiknek a vallara akasztva fugg egy odivatu egycsovu vadaszpuska. Illetve inkabb himbalodzik es mindenfele munkaban zavarja oket. Haszna persze nincs, mert a rendszerint szukos bankfiokban a rablo harmoszor leutotte, mire sulyba rakja a fegyveret, megtolti, celra tart es tuzel. A psziches hatasa azert megvan. ) Szoval az ember egybol bevitt a pult moge, fel az emeletre egy tyukletran, ahol egy minusz 15 fokra kondicionalt irodaban ult ket manus, akik kozul az egyik tudott annyira angolul, hogy megertse, mi jaratban vagyok. Elmondta, hogy ok kezelik a vallalati ugyfeleik valuta szamlait, igy valoban van koze kulfoldi fizetoeszkozhoz, de valtani azt nem tud. Sem o, sem semmilyen bank ebben a varosban, merthogy nincs erre engedelyuk. Keresnem kene egy authorised foreign currency dealert. O egyet tud, Thomas Cookot. Mino meglepetes! Meg is adta a cimuket, a gond csak az volt, hogy az az uj varosreszben volt jo 8 km-re a kozponttol. Sebaj. Kidocogtunk, harmadik, negyedik probalkozasra meg is talaltuk. Akcio sikerult.

Kitalaltam, hogy ebedelni kene, mire a sofor azt mondja, hogy tud egy jo helyet. Mondom neki, hogy ez nagyszeru. Erre elvitt meg egy tok uj, tobb emeletes hindu templomba. Majd kozolte, hogy ott az utcan arulo kajaldak egesz jok! Hurra, de az ETEC-et nem kerem vissza. Mondom neki, sebaj, menjunk el a Sri Sardar Vallabhbhai Patel Muzeumba, ami a helyi muzeum egyszeru neve, de Patelrol nem irok most ide semmit. Ez a net es minden utikonyv szerint a Tapti folyo partjan egy szazevnel regebbi epuletben talalhato, mellette plnetarium is all. No, ez mind multidobe kerult 2009 vegen, amikoris a varos az egesz intezmenyt elkoltoztette az ujvarosba, egy vadonas uj epuletkomplexumba. Sebaj, a kozelben talaltam jonak tuno, de mersekelten jo minosegu kajaldat. A csapati azert rendben volt. A sofor is evett es aztan neki vagtunk ismet az uj varosnak.

Az uj varosreszben felepult egy kisse megaloman "Science Centre, Museum and Auditorium", amihez egy irdatlan meretu foldalatti parkolot epitettek. Oda a riksat eloszor nem akartak beengedni, mondvan, hogy csak ket vagy negykereku eszkozzel lehetm haromkerekuvel nem, de aztan meggyoztem oket, beengedtek es odaparkoltunk szorosan egy masik mar ott allo riksa melle. oten orzik a parkolo bejaratat, harman a kijaratat es van egy ember aki az autok elhelyezeseert felel. O ragaszkodott a parhuzamos es szoros parkolashoz. A legalbb 200 helyes parkolo tartalma: 2 auto a dolgozoknak fenntartott reszben, egy dzsip es ket riksa a tobbi helyen. De legalabb egy napi parkolas 8 rupo (40 forint), ilyet mi is akarunk Pestre, nem? A muzeumba belepot is kell valtani. KOmbo jegy van, amivel a kitomott allatokat es a planetariumot is meg lehet nezni a Patel Muzeum mellett. Nagyon lesujto pillantast szurt felem a jegyarus asszony amikor mondtam neki, hogy maradnek csak a muzeumnal. A 6 es tobb labuak kivetelevel az allatokat elve szeretem.

A muzeum nem tul gazdag, de igen eklektikus. Winchester Museumnak hivtak, a 60-as evekben kereszteltek el szegeny Patelrol, akihez semmi de semmi koze nincs, annyira, hogy rola csak a muzeum ismertetojeben esik szo, epp annyi, hogy o volt "the iron man of India." Igertem, hogy nem irok rola, annyit azert megemlitek, hogy nem epp a hawaii Iron Man bajnokarol van szo. Szamos szep helyi fokent XVIII-XIX. szazadi textilia, fem es fa munka lathato a muzeumban. Van egy felejtheto kinai es japan vazagyujtemeny ketto darab Wedgewood, amire lathatoan rem buszkek, nehany szep okori erme, egy igen erdekes es kivalo allapotu Kr.e. III. szazadi brahmi feliratos rezlemez, meg egy rakat fegyver, amik kozott a felirat szerint szerepel ket szamurajkard es egy szamuraj tor is. Az egyik kard es a tor velhetoen indiai munka, talan radzsput, de japanrol meg hirbol sem hallott. Viszont a harmadik tenyleg katana. Inkabb tunik megviseltnek, mint reginek. Tsukaja kettehasadt, a rajabor lekopott, mekugija hianyzik, a pengen hasznalatnyomok. Talan masodik vilaghaborus zsakmany lehet. (Ilyet a bombayi muzeumban is lattam, de ott szepen fel volt cimkezve.) Emellett meg szamos teljesen idiota kiirast lattam. A feliratok vagy angolul vagy gudzsaratiul vannak, mindket nyelven sosem. Mondjuk erheto, vagy grammatikus angol nyelven elvetve sem. Ez is megerne egy kulon eszmefuttatast, de az nem most lesz.

A muzeum utan pedig irany vissza varos es a net. Ropke harom ora es fel is ulhetek a Barodaba repito vonatra, hogy aztan ott tovabbi riksazas reven jussak el kovetkezo, jonak igerkezo szallashelyemre es vegre vizzel es aggyal kenyeztethessem magam (nem, nem a koponyaban rendszerint megtalalhato szervre gondolok, mert az ma kisult kicsit).

Hajnali agymenesem eredmenye egy kis negysoros. Reg leszoktam mar a versirasrol, de ez most kijott.

Romjain a regi rendnek
uj kaosz szolgai tengnek.
Mint rothadas fergei a hullat
zabaljak fel a rend maradekat.

Indiat persze szeretjuk azert, csak a hajnalt nem annyira. :)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://ladamus.blog.hu/api/trackback/id/tr582148990

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása