A tegnapi vonatozas remekul sikerult. Meg a kocsi es fulke szamat is sikerult megtudnom egy jo fel ora alatt a Station Chief Ticket Inspector segitsegevel. Vicces volt.
A szalloda valoban kivalo, de ez a varos is az. Marmint ez a mai, ami most Vadodara nevre hallgat, leanykori neve Baroda. Mindossze ket oranyi vonatozasra vagyunk Szurattol es mintha mas vilagba csoppent volna az ember. Hogy mi ennek az oka. Az ok nem mi, hanem ki, illetve reszben kik. Elsosorban egy XIX. szazadi itteni kiraly. Nevezzuk neven helyesen: His Highness Farzand-i-Khas-i-Daulat-i-Inglishia, Shrimant Maharaja Sir Sayajirao III Gaekwad, Sena Khas Khel Shamsher Bahadur, Maharaja of Baroda, GCSI, GCIE, KIH, (21 gun salute). Nos, ez a derek ferfiu, India harom legnagyobb maharadzsajanak egyike volt az, aki 63 evi uralkodasa alatt atalakitotta ezt a varost. Rendezette, levegosse es tervezette tette. Valahogy a racionalis tervezes hatasa a mai napig erezheto. Nem rombolta le, vagy tolta el a regi varost, csak meg a nepessegrobbanas elott kijelolte a novekedes, terjeszkedes iranyat. Vizvezeteket, csatornat, jardat, kozparkokat, muzeumot, konyvtarat, vasutat epitett, egyetemet, bankot alapitott. Persze palotat is epitett, amiben ma is az utodai laknak. Egy reszet meg is lehet nezni. Ott is latszik a rendezettseg, a gazda szeme, ami nem engedi a kaoszba hullani az egeszet.
Nagy alvas utan eloszor az emlitett palota, a Laksmi Vilasz palota volt az uticelom. Az eddigiekkel ellentetben itt egyaltalan nem erzodik most a monszun hatasa, 32 fok meleg van es sut a nap. Ilyen szep idoben pedig mi sem lehet kellemesebb, mint egy seta egy hatalmas parkban. Ez meg is tortent, mivel a palota a park kozepen all. Be lehet riksazni is, de igazan udito latvany egy szepen rendezett, helyenkent golfpalyakent funkcionalo parkban setalve figyelni a szaladgalo csikos hatu mokusokat, gekkokat es a teljesen pava-szeru hangot ado, hofeher, de sarga tokaju madarakat (mik lehetnek ezek?). A palota csak reszben latogathato, az is vezetessel. Egy oregur vitt korbe 3 masik ember tarsasagaban. Hindiul tartotta a vezetest, de szinkronizalta magat angolra. Tobbszor kertem, hogy ne (mert az angoljat ugyse ertettem), aminek az lett a vege, hogy teljes Hinglishul ment az egesz. A palota ket felso emeleten a kiraly lakik a csaladjaval, az egyik szarny foldszintje az irodaja. A tobbi latogathato. Nem tulzas azt allitani, hogy az epulet monumentalis. A belseje igen izlesesen indiai motivumok, de europai alapanyagok felhasznalasaval keszult. Italiai marvany, belga tukrok, tobb ezer angol festett uveg, reszben masolt klasszikus, reszben eredeti modernebb szobrok talalhatok benne. Persze van elmaradhatatlan fegyvertar, meg kitomott tigris is, de modjaval, finom izlessel elrendezve. Osszessegeben igen pozitiv elmeny volt. Az egeszen latszik az eredeti tervezes gondossaga mellett a megfelelo karbantartas is. A szomszedos kisebb palota felig romokban all. Allami tulajdon volt, most megvette egy Gaekwad Developments nevu ceg (hmmm, nem ismeros a nev? ld. fentebb) es kezdik a felujitast.
Ezutan rovid varosi koszalas, majd szieszta kovetkezett, ami itt amugy is szokas. A delutani menet elsosorban a Baroda Museumot vette celba. Itt az latszik, hogy az emlitett hosszunevu gondosan megterveztette es elhelyezte a muzeumot es azota ott semmi de semmi nem valtozott. Megsargult, irogeppel, helyenkent kezzel irott cedulak az osszes tajekoztatas a rosszul vagy sehogy megvilagitott koszos uveges fa tarlokban elhelyezett mutargyakrol. Maintained by the Government of India. (Hajra...) Nehany figyelemre melto darab azert van itt, de fotozni annyira tilos, hogy a gepet el is veszik a bejaratnal. Katalogus, kepeslap nincs, egy-ket osi publikacio minden, ami elerheto, ha az ember elmagyarazza az angolul nem erto penztarosnak, hogy mi a fraszt akar.
Ujabb varosi koszalas, kozben betevedve az egyetemi kampuszra. Azt a benyomast kaptam es azt a gondolatot ettol a varostol, hogy egy kreativ es hatalommal felruhazott ember meg itt is kepes tartosan jo dolgokat letrehozni.
