Diurol utam Bhavnagarba vezetett. Nem volt rovid, viszont jo hosszu. Merthogy a 184 km-es utat sikerult a busznak 6 ora alatt megtenni. Errefele ketsavos utak vannak, helyenkent szilard burkolat nelkul. Ennek koszonheto a XXI. szazadi haladasi sebesseg.
Bhavnagar varosa arrol hires, hogy semmirol. Harom okbol lett uticelomma: egyreszt Diubol lehet ide jonni busszal, masreszt van itt alkalmas szallas, harmadreszt pedig innen konnyu Bombaybe menni. A lenyeg azonban az, hogy mintegy 50 kilometerre helyezkedik el Palitanatol, ami viszont mar szamos latnivalo tartogat. A maharadzsa palotajabol atalakitott szallodaban meg is kerdeztem meg az este, hogy hogyan jutok legkonnyebben Palitanaba. Mikor megy oda vonat, mikor megy busz. Azt mondja a recepcios, vonat nem jar arra, a busz meg rem lassu. Viszont nagyon szivesen kolcsonoznek nekem autot soforrel egesz napra 3500 penzert. (Megjegyzem az eddigi ilyen akcioim 800-ba kerultek.) No, felkerekedtem, elmentem a vasutallomasra. Megtudtam, hogy reggel csak 6:15-kor megy vonat Palitanaba, delutan van meg nehany. Este viszont harom is jon vissza. Igy aztan megbeszeltem egy riksassal, hogy jojjon ertem a szallodahoz fel hatra. Ezutan a szalloda kertjeben koltottem el vacsoramat, amit meg kell hagyni, hogy kivaloan keszitettek el, az eddigi legjobb volt Indiaban. Igaz, nem epp gudzsarati, inkabb muglai kaja, de annak kivalo. Viszont kulfi, az a a sajatos indiai fagyi amire hetek ota vadasztam itt sincs. De karpotoltak egy kis forro gulab dzsamun + vanilia fagyival. Nyammm.
Ma aztan felultem a hajnali vonatra. Ezek csak masodosztalyu kocsikkal kozlekednek keskeny nyomtavon. 48 kilometert egy ora alatt tettunk meg 8 rupiaert. Ez ugy 40 forintnak felel meg. A palitanai allomasrol meg vagy 20 rupo volt eljutni a Satrundzsaja domb labahoz, ami a tulajdonkleppeni uticel. Maga a nev sokaknak nem mond sokat talan, bar a Mahabharatabol emlekezhetunk, hogy epp ez volt az a "hegy", amin Juddhisthira es testveei elindultak a mennybe, ahova csak Juddhisthira ert fel. Nem ez az elsodleges oka azonban a latogatasnak, hanem az az 1200-1300 dzsaina templom, amit erre a hegyre epitettek az elmult ezer ev soran. A zarandokut 3800 lepcson 3 kilometeren es kb. 500 meter szintemelkedesen keresztul vezet fel a domb tetejere.Ott aztan harom csucs talalhato es mindegyiken egy-egy templomvaros. Ezek kisebb reszben marvanybol nagyobbreszt kovel boritott teglabol epitett templomok, kolostorok. Ez utobbi megnevezes nem igazan helyes, merthogy a papok es szerzetesek nem elnek itt, csak amolyan nappali tartozkodok ezek. A hegyen senki nem maradhat alkonyat utan, mivel az az istenek otthona. A fotemplom Adinathanak van szentelve, aki az elso Dzsaina tirthankara (vagyis utkeszito a Mahavira, a Dzsina elott). Jo gondolat kora reggel kezdeni a maszast, amikor meg nem tuz ugy a nap a hegyre. Mindenki igen baratsagos, az emberek koszonnek egymasnak, a pihenoknel megallok beszelgetnek is, amilyen nyelven sikerul, olyanon. Az idosebbeket, nehezen mozgokat rudon hintaztatott ulokeken viszi fel ket-ket ember. Az igazi zarandokok az egesz utat mezitlab teszik meg es sem etelt sem italt nem vesznek magukhoz. Ez utobbi kulnosen gyilkos lehet.
A hegyen talalhato templomok ket kivetellel a svetambara (tehat feherruhas) szektahoz tartoznak. A ket kivetel kozul az egyik egy digambara (tehat egruhaju) templom, aminek a kupolajaba az van felirva, hogy "Ahimsza param dharm" vagyis a nem-artas a legfobb torveny. A masik kivetel pedig egy muzulman szentnek a siremleke. Hogy hogy kerult oda az rejtely, de allitolag azert van ott, hogy megvedje a szent helyet az esetleges muzulman hooditoktol, ami ugy tunik, hogy sikerult is neki az evszazadok alatt.
A dzsaina papok nagyon kedvesek, hindiul is szepen beszelnek. Sokat magyaraznak, de az nem baj, sot. Be kell vallanom, hogy a dzsainizmusrol eddigi ismereteim igen feluletesek voltak, de ez az ut azt mutatta, hogy erdemes roluk, toluk tobbet olvasni.
Mintegy 4 oranyi bolyongas utan kezdodott meg a leereszkedes. Amilyen lenduletesen sikerult a felmenetel (egy ora alatt fent voltam es meg jol is esett), olyan keserves volt a lejovetel. A legkedvesebb egy felfele meno ember volt, akinek foga ugyan nem volt, ezert egy vak hangot sem ertettem abbol, amit gudzsaratiul meselt, de kedvesen kezet fogott velem a vegen. A leghasznosabb pedig egy emberhordo ember volt, aki amikor latta, hogy fajos terddel ulok egy padon elmondta, hogy ha faj se uljek, csak aljak, ugy jobb es megmutatta, hogy hogyan lehet amolyan ugeto tempoban lefele jonni ugy, hogy a legkevesbbe fajjon. Igaza volt, igazi profi es meg joszandeku is.
Osszessegeben Palitana igen pozitiv elmeny volt, mindenkinek csak ajanlani tudom.Persze az az elmeny sem vlt epp rossz, amit a hegy labanal allo arusok egyike okozott. Ket firss citrom levet nyomjak egy poharba, jeghideg asvanyvizet ontenek ra es egy csopp mezet bele. Mennyei.
Visszafele a vonat indulas meg messze volt es nem is igen volt mit csinalni Palitanaban, hat a buszallomas fele vettem az iranyt. A fel ora mulva indulo buszra ugy 200 varakoztak. Odebbsomfordaltam hat, de a sarkon allt egy maganbusz, ami 5 rupoval tobbert kb. fel ora alatt elhozott Bhavnagarba. Sokan voltunk kicsit, de nem volt kellemetlen.
Minthogy velhetoen ez volt utolso komolyabb kozuti probalkozasom Indiaban, ejtenek nehany szot az itteni kozlekedesrol. A kozlekedes kaotikus. Legfontosabb kozlekedesbiztonsagi eszkoz a duda.
A gyakorlatbol rekonstrualt szabalyok:
Osztott palyas uttest hasznalata:
- sose hajts a forgalommal ellentetes iranyban!
-kiveve, ha arra van dolgod es csak rovid szakaszon kell arra menned. Ekkor dudalj.
- osztott palyas uttesten, autopalyan az allat/csorda/konda/gulya vezetese tilos.
- ha megis, akkor lehetoleg csak a szelso savot foglald el.
Teherautovezetes:
- kocsid hatuljara ird ra: horn/horen please/plaese/pleasa, ok, thank you. Ezzel kb. minden problema meg van oldva.
- ha valaki nagyon dudal integess neki vissza
- ha tovabbra is dudal es van kedved hozza, engedd el.
Kanyarodas magasabb rendu utra:
- foszabaly: teljes lendulettel a leheto legkisebb ivben kanyarodj. A fouton jovo majd megoldja.
- kiegeszito szabaly: ha a fouton jovo nem oldja meg (dudal es jon mint a meszes), akkor fekezz, mint Garfield, de csakis az utolso pillanatban.
Autobusz vezetes szabalyai:
- az autobusznak mindig elsobbsege van.
- ha csak egy utas szall le, eleg lassitani,
- ha tobb utas, vagy annak az egynek csomagja van a teton, akkor sajna meg kell allni.
- a megallo ott van, ahol a busz megall.
Nos, roviden ennyit az indiai kozlekedesrol. Roviden felrorolom meg az altalam itt latott kozlekedesi eszkozoket: auto, busz, teherauto, motoros riksa, biciklis riksa (csak teherszallitasra vagy reklamcelbol), chakkada (ez egy olyan joszag, ahol egy motorkerekpar elejehez egy kisteherauto hatuljat fabrikaljak es a teherauto platon 15-20 ember utazik), bicikli, egy- vagy ketlovas kocsi, ket- vagy negyokros szeker, bivalyos szeker, oszveres kocsi, teves kocsi (kulonos kedvencem, mert a rudja az egbe megy fel a teve pupja fele - a tevek errefele egypupuak), elefant (beloluk csak kettot lattam: az egyik a krisnasok surati felvonulasan haladt, a masik Palitanaban egy eskuvoi menetet vezetett fel, mindketten szepen fel voltak diszitve). Remelem nem hagytam ki semmit.
Ma esetere a piheges es a Nilambagh palota konyhajanak elvezete marad. Holnap reggel pedig ujabb kaland: egy belso repulojarattal indulok Bombay fele.
