A változás néha visszatalálás. Ennek jegyében született néhány szösszenet. Nem jók, de a bitek többet bírnak, mint a nyomdafesték. :)
Szurati állomás
Szerelmesek búcsúznak a peronon.
Ismerős szavukra fejemet felkapom:
Nyelvük mintha magyar lenne,
Pedig csak szívük szól benne.
Dzsainák
Fiatal papok elegánsak,
Az öreg szerzetes laza-bölcs:
Ezek istenek,
Ő pedig az Úr.
Jé dévatá,
Vó Bhagván.
Szurat 2.
Szemétdombon tisztaság,
Vadonban béke,
Öldöklésben szeretet,
Balgaságban bölcsesség,
Szuratban Csintámani Mandir.
Kérdések
Kedvességed vajon álca?
Vagy igaz szeretet háza?
S lesz-e belőle szerelem?
Éltem kezedbe tehetem?
Blog
Azt mondják olvasnak,
De komment nem akad,
És, jaj, főleg attól,
Kinek az egész szól!
Szurat 3.
Kint monszun dühöng,
Bent a kétely őrjöng:
Kellek valakinek?
Vagyok, jaj, de minek?
